Fontos!

A történetben előfordulhatnak trágár szavak, valamint erotikus tartalmak!

Követők

Statisztika

Harry Styles.

"Az élet gyakran úgy szervezi, hogy mindketten egy időben legyünk ott, ahol mindkettőnknek valami nagyon fontosat tartogat. "

(Oravecz Nóra)
Avery Johnson.

"Akik egymáshoz tartoznak, azoknak a Sors mindig talál egy újabb alkalmat a találkozásra."

(Anne L. Green - Törékeny vonzerő)

2017. szeptember 5., kedd

18. rész ~ Legénybúcsú

Harry Styles

Csütörtökig Averyvel aligha valamit beszéltem. Annyira elvolt foglalva a lánybúcsúval, na, meg az esküvőkkel, hogy nem sok kommunikáció jött létre közöttünk,  legnagyobb bánatomra. Nem tudom miért, csak szerettem volna látni egy percre, megnézni, hogy még mindig szőke-e a haja színe, hogy még mindig néha csilingelős a nevetése. 
Szerettem volna beszélni vele, látni őt.
Fogalmam sem volt hová tűnt a józan eszem, de azt tudtam, hogy ma este látni fogom 
Tom legénybúcsúján, és Katy lánybúcsúján. Igen, el leszünk egymástól szigetelve, de ez nem fogja azt megakadályozni, hogy elhívjam egy újabb reggelire. 
Mert bizony már elterveztem, hogy a hétfői kiruccanásunkat megejtjük újra. És mivel itt a nyár, ezért több ötletem is lesz, mint beülni valami unalmas helyre. Vagyis nem nekem lesznek ötleteim, hanem Gemmának, akit még nem avattam bele abba, hogy kifogom használni a képességeit. Ugyanis Gemmát ismerve, biztosan már most lázasan készülődni kezdett volna. De még nem. 
Hétfőig várok.
Tudom, hogy még csak csütörtök van, de Averynek kell hétvégén a pihenés, mert látszott rajta hétfőn is hogy el van fáradva. Nem is értem miért terheli túl magát ennyire...Látszott, hogy alig bír megállni a lábain, de a makacssága legyőzte őt, és folytatta, folytatta a sok munkát. 
Csütörtök reggel már bementem a Hardba, hogy minden úgy történjen, ahogyan az el van rendezve. Katy két barátnője délelőtt rózsaszín "Férjhez megyek" vagy éppen "Lánybúcsú" feliratú lufikkal torzította el a felső emeletet. 
Minden úszott a csajosságban és a rózsaszín árnyalataiban...
El lett baszva a klubom a lánybúcsúval. Figyelmeztetnem kellett magamat, hogy soha többet ne engedjek lánybúcsút szervezni ide. Ez volt az első, de az biztos is hogy az utolsó!
- Minden készen áll, haver? - odafordultam az ajtóhoz, ahonnan Tom sétált felém. 
- Miért nem készülődsz? - mit keresett ez itt? Úgy volt, hogy majd este jövünk együtt, addig ő pihen, hiszen Katy a barátnőinél ténfereg. 
- Most voltam manikűrösnél. - vigyorogva felmutatta az ujjait, hogy megcsodáljam a körmeit, ami persze még egyszer sem látott manikűröst.
Nevettem, és megöleltük egymást. 
- És a hajaddal senki nem kezdett semmit? - húztam fel a szemöldökömet. 
- Hát sajnos a fodrász nem ért rá. Magamnak kell majd kivasalnom.. - sóhajtott, és beletúrt barna hajába. 
Vigyorogtam.
Mennyivel másabb, amikor nem lóg a nyakán Katy, és nincs aki mindenért nyavalyog..
- Hogy állunk? - kérdezte. Bementem a pultba, és töltöttem magunknak egy-egy italt. Koccintottunk, és beleittunk. 
- Neked otthon kéne élvezned a menyasszonyod nélküli időt. 
- Gondoltam beugrok, edzeni voltam, útba esett. - a megszokott eleganciát átváltotta a melegítő és a póló. Aki gyakran találkozott Tommal így meg sem szokta ismerni, de elég régóta ismerem ahhoz, hogy ne lepődjek meg ezen az öltözékén. 
- A táncos lányok tízre jönnek, piák behűtve... - vigyorogtam, mert tudtam, ez nem fog neki tetszeni, ugyanis Tom szigorúan megtiltotta, hogy vetkőzős lányokat hívjunk, mert annak Katy nem örülne. 
Ha nem egy helyen lett volna a két buli, leszarjuk Katyt, de így nem voltunk kíváncsiak arra, ahogyan hisztizni kezd, amint azt látja, hogy a vőlegényére idegen lányok másznak rá. 
- Haver... - Tom szigorúan rám nézett, amolyan figyelmeztető jelleggel. 
- Nyugi. - nevettem. - Semmi erotikus tánc. 
- Katy kiakadna,  nagyon jól tudod. 
- Igen, sajnos tudom. - megforgattam a szemeimet. - Nem is értem miért mentél bele, hogy egy helyen legyen a bulitok! Ez volt a lehető legszarabb ötlet. 
- Ő akarta. 
- Hogy szemmel tarthasson téged, igen, de más terve nem volt vele. 
- Miért marjátok mostanában ennyit egymást?
- Csak azt kapja, amit megérdemel. - vontam meg a vállamat, de folytattam, mielőtt Tom a fejemhez vághatott volna valamit. - Ő kezdte Tom, lehet gyerekes, de leszarom. Ő szid engem, és nem bízik bennem, hogy Averyt majd csak megdugom, és újabb trófea lesz. Ő bizalmatlan velem, pedig pontosan tudja, hogy az ezelőtti kapcsolatom, az ezelőtti egyetlen kapcsolatom sem miattam ment tönkre. De az ilyenek miatt is, mint ő kezd el elmenni a kedvem a párkapcsolattól. Brr. - megrázkódtam. - Ha ilyen nyávogós az összes, akkor inkább nem kérek belőle. 
- Mi történt veletek? - Tom megrázta a fejét értetlenül. 
- Nem tudom. Averyt minden áron távol akarja tőlem tartani. Nem mintha megakadályozhatná azt, hogy csak megdugjam, és utána ne beszéljek vele. - vontam vállat. 
Tom döbbenten nézett rám. 
- Ez a terved vele is?
- Nem. Nem hiszem, nem érzem azt, hogy ő megérdemelné. 
- Miért mások igen? - ingerülten csengett a hangja. Ójaj.. - Más lány megérdemli, hogy a lábaid elé térdeljen és ennyi?
- Igen. - bólintottam komolyan. - Ők akarják, Tom. Úgy viselkednek, ahogyan egy normális nő nem viselkedne, szégyentelenül. Semmi erkölcs, semmi tartás, csak az, hogy valaki betegye nekik, ennyi. Őket nem érdekli abban a pillanatban a másnap, de persze, amikor eljön a holnap, és lekoptatom, akkor kiakadnak, hogy ők nem tárgyak, velük nem lehet így bánni. És akkor mégis miért is viselkednek úgy, mint a ribancok? Miért teszik szét a lábukat mindenkinek? Már bocsánat. 
 Tom csak nézett rám. Láttunk itt a Hardban mi már sok mindent. Sírást, amiért egy miniszoknyában, magassarkúban testét rázó lányt valaki kihasznált, és a mosdó szex után elküldte. De hát mit várt?
Láttuk már, ahogyan egy lány az udvaron azt kiabálja egy srácnak, hogy rohadjon meg, pofon vágta, és eltűnt. 
- Rendben...ebben igazad van. - vagy nem akart veszekedni, vagy csak szimplán egyetértett velem. 
- Mindegy is. Ne beszéljünk Katyről, kérlek. 
Bólintott, szerintem a lelke mélyén ma ő sem szeretne a menyasszonya nyávogásaival foglalkozni. 
- Mi van veled meg Averyvel? - meglepett a kérdése, de ő csak vigyorgott szélesen. 
- Mi lenne?
- Tetszik neked?
- Nem tudom.. - sóhajtottam. - Normális lány. 
- Tényleg az, Harry. Olyan, mint Katy.
Majdnem pofán röhögtem Tomot! Hogy olyan, mint Katy? Az a csaj mérföldekre le van maradva Averytől!
- Azért nem..
- Katy is aranyos, és kedves.
- Csak nem mindenkivel. - vontam meg a vállamat.
- Kérlek, Harry.. - sóhajtotta. 
- Oké-oké. De nem lehet a két lányt egymáshoz hasonlítani. 
- Jó, igen. Igazad van. - vajon ezt azért mondta, hogy hagyjuk a témát, vagy azért, mert rájött, a barátnője, vagyis a menyasszonya nem ér fel Avery térdéig sem?
- Menj haza, és készülődj. Én is lépek. Bezárok, aztán majd valamelyik dolgozó jön, és nyit. Tudják mi lesz ma.
- Rendben, de ma nem dolgozunk Harry. - felhúzott szemöldökkel, jelentőségteljesen nézett rám. 
- Dolgozunk? Te eddig sem dolgoztál. - nevettem. Lehet egy kicsit kemény mondat volt, de ez az igazság. 
- Hagyjuk ezt a témát. 
- Nem kerülgethetjük mindig. 
- Mire célzol?
- Tom basszus... - sóhajtottam. - Alig foglalkozol a klubbal. 
- Ezt ne ma beszéljük meg. 
- Hanem mikor? - ingerülten a hajamba túrtam. Meddig kell ezt a témát kerülgetni?
- Az esküvő után! 
- Amikor nászúton leszel? - le kellett volna higgadnom, hiszen igaza volt. Ez a nap a legjobb haveromé. Ma nem hozhattam szóba a témát, hogy vagy foglalkozik a klubbal vagy ki van rúgva. 
Majd később. 
Nyugodtabb körülmények között. 
- Rendben, igazad van. - adtam meg magam. - Most csak készüljünk a legénybúcsúdra. Ha már minden lement, akkor megbeszéljük. 
- Köszönöm. - elmosolyodott. Látszott az arcán a fáradtság, és a kialvatlanság. Biztos kész idegroncs lehet már az esküvő miatt és még én is basztatom.. Most valaki olyan barát kell, aki mellette áll, és nem vágja azt a fejéhez, hogy elhanyagolja a klubját. 
Megtehetném, de nem teszem. 
Ki álljon mellette, ha nem a legjobb barátja?
Kimentünk a klubból, aminek ajtaját bezártam, és Tomhoz fordultam. 
- Akkor este találkozunk.
- Igen. Itt találkozunk és kezdjük el a bemelegítést. - vigyorogtam. 
- Semmi csaj. - húzta fel a szemöldökét. 
- Lehet máshol folytatjuk az estét. - még nagyobbra nőtt az arcomon a vigyor. - Ahol már úgy és annyi lány táncol neked, amennyit csak akarsz. 
- Harry!
Felröhögtem. Imádtam őt szívatni!

- Rendben, nem lesz semmi, nyugi. Menj, készülődni. - nevetve köszöntem el tőle, de még előtte figyelmeztettem, hogy ma éjjel nem lesz olyan, hogy mérték. Leszarjuk Katyt, aki fent fog bulizni. Ez most pasi buli lesz, és attól, mert őnagysága ott lesz, nem fogjuk vissza magunkat. 
Kifogja élvezni Tom az utolsó, nőtlen estélyét. Mert utána bizony vár rá a papucs és a pelenka. 

Otthon elsőnek befejeztem a papírmunkákat, megrendeltem a következő napokra az árukészletet, ellenőriztem az üzeneteimet, főztem magamnak valami gyorsat, és csak utána kezdtem készülődni. Elképzeltem, ahogyan a lányok lázasan készülődnek, és nem tudják eldönteni mit vegyenek fel, melyik rúzst használják, és a többi, de hát én egy kicsit könnyebb helyzetben vagyok tekintve, hogy csak hajat kellett mosnom, és felöltöznöm.
Nem nagy ügy. 
Talán öt percet, ha igénybe vett az egész. Na, jó a tusolással, hajmosással együtt olyan húsz percet. 
Fekete, fehér csíkos szövetnadrágot vettem fel, fekete inggel és fekete, térd alá érő zakóval. Az inget direkt nem gomboltam be, így felfedve a mellkasom és a hasam találkozásánál lévő pillangó tetoválásomat. 
Hogy mi a jelentése?
Ahhoz túl nyálas dolgot kéne mondanom, hogy elmagyarázzam. Nem azért került oda, ahol van, mert jól néz ki, hanem mert van jelentése. 
Egy olyan fiú készíttette, aki magányos és elkeseredett volt. 
De mivel Avery is ott lesz a bulin...muszáj valami jobb kinézettel előállnom. És hát elég jó megoldás, ha csak félig gomboljuk be az inget. Legalábbis reméltem, hogy őt ez megfogja. 
Este nyolc órakor gyülekeztünk a klubban, így hát addigra én is odaértem, ahol már mindenki ott volt. Hát persze. Egy ilyen buliról senki sem fog elkésni. 
Tom vigyorogva fogadta a gratulációkat, és azt hogy ennyien eljöttek miatta ma este. Volt itt jó pár haverja, munkatársa, na, meg az a kis bájgúnár Will gyerek...
Vigyorgott, mint egy fasz, én pedig alig vártam már, hogy lelépjen, pedig a buli még csak el sem kezdődött. 
Ki kell bírnom, hogy nem verem agyon, ha Avery közelébe megy..
Sam és Tina folyamatosan hozták nekünk az italokat és a koktélokat, aminek megivása közben megbeszéltük az élet nagy dolgait. Pontosabban Tom esküvőre adásának a fejét. Elmondta, hogy sosem fogja megbánni a nagy napot. És igen, néha Katy tényleg gáz meg minden, de szereti őt. 
Persze, ő ezt szebb szavakkal mondta. - Katy tudom, hogy néha elviselhetetlen, de akkor is imádom őt, mert elviselhetetlenül is elviselhető. - pontosan ezt mondta. Totál összezavart ezzel az elviselhetetlenül is elviselhetővel, mert mire az agyam felfogta az egyik szót, addigra vége volt a mondatnak. 
Baszki...egy órája voltunk itt, és Tom kikészíti az agyamat..
Kilenc, fél tíz körül mozoghatott, amikor egy jókedvű, nevetős lánycsapat vonult végig előttünk és felmentek az emeletre. A lányok közül az egyik kilógott a fehér, tüllös ruhájával, a fején fátyollal és koronával. Igen, igen, ő volt Katy, aki alig bírt felmenni a lépcsőn, annyira nevetett. 
Izgalmas este lesz..
Viszont volt ott valaki, akinek piros ruhája vonzotta a tekintetemet, és akinek annyira kihangsúlyozta a ruha a fenekét, hogy nem bírtam nem azt nézni. Úr Isten, Avery!
Te szent szar!

Hogy a faszba lehetett ennyire dögös abba a ruhába? Haja lófarokba volt felkötve, fekete  szandál emelte ki hosszú, formás lábait. Jóságos...


Ennek a lánynak mindennap ilyen mini ruhában kéne mászkálnia, hiszen a ruha a combja közepéig ért csak! Odafordult a társaság felé és intett egyet mosolyogva. Talán ő nem volt egyedül részeg a lányok közül, hiszen nem dőlt se jobbra, se balra és nem vonaglott másik lány karjaiban. 
De ő így is - úgy is dögös volt!
 Ajkai vörösek voltak a rúzstól, ami minden férfi figyelmét a szájára irányította. Esküszöm legszívesebben felökleltem volna őt, mint egy bika ettől a kibaszott sok pirostól, amit viselt!
Néztem, ahogyan felmegy a lépcsőn, ahogyan feneke ring a mozgására, és csak nyeltem egyet.
Bassza meg!
Lehúztam egy újabb italt, hogy enyhítsem a vágyamat, ami kialakult bennem emiatt a lány miatt. Nehéz este lesz...
Will átlósan ült velem szemben, és láttam, ahogyan ő is Averyt nézi. A kis rohadék...legszívesebben rászóltam volna, hogy nem illik így nézni egy hölgy fenekét, de hát én is ezt csináltam. De amíg nekem lehet, addig neki nem.
És neked miért is szabad?
Fogd be a pofádat, te hang!
- Megjöttek a lányok! - Tom nevetve emelte a poharát a lányok után, akik elfoglalták helyüket fent az emeleten. - Az én menyasszonyom!
- Igen, ő is ott van. - Jack, Tommal közös egyik haverunk, aki még józan volt, nevetve veregette vállon barátunkat.

- Megyek, és megnézem. - Tom készült felállni, azonban Jack és Will közös erővel visszanyomták a kanapéra. 
- Ó, nem-nem! Ez a te bulid lent, fent a menyasszonyodé. 
- De nem ééér. - nyújtotta el a szót, és innen is tudtuk, hogy ez a Tom már a részeg Tom. 
- Inkább táncolj másokkal. 
- A menyasszonyomat akarom! - duzzogott és olyan volt, mint egy kis ötéves. 
- Majd éjjel, most velünk vagy. 
- De ti veletek nem tudom azt megcsinálni, amit vele. - röhögött, és felhajtott egy újabb italt. Már kezdtem elfelejteni, hogy Tom nevetős részeg. Sajnos hamar berúg, de akkor mindenen röhög. Még azon is, hogy a kanapé fekete bőrből készült. 
Megtörtént esetről van szó..
- Oké, haver nem kérünk részleteket. - grimaszoltam. A legvadabb álmaimban sem akartam elképzelni őt és Katyt..
- Sosem kapnátok. - vigyorgott idiótán. 
- Elbír téged viselni Katy? - nevetett Will, akiben már úgyszintén volt egy kis alkohol. Nem mondom, hogy én nem ittam, de ezerszer jobban bírtam a piát, mint Tom. Nekem, amíg nem árt meg négy feles, addig Tomot teljesen kiüti. 
Emberek vagyunk, nem vagyunk egyformák. 
- Mit csinálhatnak fent? - szólalt meg hirtelen Tom, pedig arról volt szó, hogy a vendégek közül melyik lány  hogyan rázza a fenekét a parketten. Jack már csatlakozott is hozzájuk, hogy tesztelje a tudásukat, fogalmazta meg ő így. 
- Nem mindegy? Jól érzik magukat. - Adam, Tom egyik üzlettársa és haverja szintén a részeg emberek közé tartozott már, és amolyan le van szarva fejet vágott. 
- De én tudni akarooom. - Tom felállt, de azonnal meg is botlott és visszahuppant a kanapéra. - Hupsz. - röhögött. - Újra. - megint megpróbálkozott, és belekapaszkodott Adam vállába, hogy feltudjon állni. - Így ni. - elindult kifele az asztal mögül. - Harry...legjobb barátom, gyere már fel velem. - vigyorogva mellém állt, és lehajolt hozzám. Szörnyen erős alkohol szagot árasztott magából. 
- Hagyd a lányokat. - felálltam, hiszen elég megerőltető volt neki egy helyen maradnia, így ezáltal lehajolnia is. Nem kellett volna, hogy lefejelje az asztalt. 
- Csak egy kicsit. - könyörögve nézett rám. A fiúkra néztem, akik megvonták a vállukat, mert nem tudtak volna mit kezdeni Tommal. 
Ez a srác, amit akart, azt el is érte. 
- Gyere, de csak egy kicsit. - rám vigyorgott, és megölelt. - Annyira szeretlek, haver. - a józan Tom sosem mondaná azt nekem, hogy szeret. De a részeg Tom igen. 
- Menjünk. - leráztam magamról a kezét és mellette maradva igyekeztem a lépcső felé, azonban ekkor meghallottam egy hangot. 
- Bébi! - megrázkódott a testem ettől a hangtól, amely élesen hasított a halójáratomba. 
Katy..
Tom hatalmas vigyorral az arcán fordult felé, odasietett, már amennyire sietni bírt ilyen állapotban, és magához ölelte menyasszonyát, akit aztán olyan vadul megcsókolt, hogy azt hittem ott esnek egymásnak.
Oké...szóval a lányok lent voltak. Nem kellett sokáig keresgélnem, meg is találtam Averyt, abban a dögös, piros ruhában, amint éppen önfeledten táncolt, mozgatta a testét, a kezében itallal, és nevetett. Azzal a rohadék Willel. 
Megfeszült a testem, a kezemet ökölbe szorítottam. Nem fogom ezt nézni, az biztos. Odasiettem és Avery mögé álltam. 
Illata azonnal megcsapta az orromat...finom és nőies. Olyan, mint Avery. 
A teste megmerevedett, és beszívta a levegőt. Mintha megérezte volna, hogy ott vagyok mögötte. Elfordította  tekintetét Willről, aki már észrevette, hogy ott állok, és nem éppen szép pillantásokkal illetett meg. Én csak gúnyosan rávigyorogtam. 
"Jól látod, faszfej! Lenyúlom majd Averyt!"
- Harry. - Avery elmosolyodott, amint tudatosult benne, hogy én állok mögötte. 
- Szia. - rámosolyogtam csábosan, és nem tudtam nem észrevenni, ahogyan a tekintete a tetoválásomra siklik. Ott a felsőtestem közepén. 
Egyszer majd még közelebbről is megtudod csodálni..
- Haver, most Averyvel táncolok. - megsemmisítő pillantást vettem Willre, aki viszont meg sem rezzent. Kitartóan nézett a szemembe. 
- Gondoltam felkérem a hölgyet egy táncra. 
- Akkor várj egy kicsit. - mordult fel Will. A szarkupac próbálja becserkészni Averyt, de én ezt kurvára nem fogom hagyni!
- Nyugi, fiúk. Will, táncolok egy kicsit Harryvel és utána beszélünk. - az említett fiúra nézett és rámosolygott. Will gyengéden lenézett Averyre, majd vissza rám, de a szemeiben rengeteg harag villogott. 
Szívááás, haver!
- Rendben van. - mosolygott rá Will, és velem nem is foglalkozva elment a légkörünkből. 
- Mi újság? - kérdezte Avery, miután ivott egy kortyot az italából. 
- Katy lenyúlta Tomot. - megforgattam a szemeimet. 
- Gondoltam, hogy nem bírják sokáig. - nevetett. - Katy, amint beléptünk már azt hajtogatta, hogy ő Tomot akarja. 
- Nevetségesek. - sóhajtottam. Derekára simítottam a tenyeremet, és közelebb húztam a testét magamhoz. Beszívta a levegőt, de a kezeit maga mellett lógva hagyta. Nem ért hozzám. 
És nem beszéltünk. 
A DJ, aki a Hard állandó zene szolgáltatója volt, most is gondoskodott arról, hogy minden fajta dalt játsszon. Most éppen pont olyan tempójút, amelyre sokkal jobban lehet táncolni, mint amennyire azt elképzelni lehet.  A testeink között, még így is volt egy kis távolság. Azonban afelett nem tudtam elsiklani, hogy ne jegyezzem meg neki, mennyire dögös. 
- Remekül nézel ki. - közelebb hajoltam a füléhez, hiszen a zene, az emberek beszéde, megnehezítette a dolgomat, ha beszélni akartam Averyhez. 
Elpirult a kijelentésemre, de elmosolyodott. A szemei csillogtak az elfogyasztott alkohol miatt. Nem volt részeg, de biztos voltam benne, hogy ő is ivott egyet-kettőt ahhoz, hogy feloldódjon. 
- Köszönöm, te sem panaszkodhatsz. - elmosolyodott, és felnézett a szemeimbe. Az egész arca szabadon tárulkozott fel előttem, hiszen a haja fel volt kötve. Nem tudom...sokkal jobban tetszett, ha ki volt engedve a haja. 
Hátranyúltam, és megfogtam a lófarkát.
- Megengeded? - néztem a szemeibe, ő azonban csak összeráncolta a homlokát, mert nem értette miről beszélek. Én pedig nem kértem engedélyt, fogtam a hajgumiját, és kihúztam a hajából, így a szőke zuhatag a vállaira, valamint a hátára omlott. 
- Így sokkal jobb. - féloldalasan elmosolyodtam, és a gumit a csuklómra húztam. 
Mosolygott, a szemei csillogtak. Miközben táncoltunk a haja követte a mozdulatait. 
Nem bírtam..
Meg kellett őt csókolnom. Meg kellett néznem, hogy az ajkai annyira puhák-e, mint amennyire látszanak, hogy a nyelve olyan selymes-e, mint amennyire tűnik. 
Muszáj volt, akartam ez a lányt, akartam a száját a számon. Lesiklott a tekintetem a szájára, az  ő szemei pedig követték a mozdulatomat az én ajkamig. 
Ő is akarja?
Biztos.
De leszartam. Muszáj volt megcsókolnom, maximum elhúzódik és felpofoz.
Odahajoltam, végig tartva a szemkontaktust, amit azonban ő megszakított, azzal, hogy lehunyta a szemeit. Ajkai egy minimálisan elnyíltak. Kihasználtam az alkalmat, és a  számat az övéhez érintettem, mire megremegtek az ajkai, és még jobban szétnyíltak nekem. 
Itt volt az idő. Akarta! Akarta, hogy megcsókoljam! Kezeim közé fogtam gyönyörű arcát, apró puszit leheltem a szája sarkába, és minden habozás nélkül lágyan egyesítettem az ajkainkat. Sóhajtott, és lassan mozgatni kezdte az ajkait az ajkaimon. Érzékien csókoltam őt, miközben átkarolt a nyakamnál és még jobban magához húzott. 
Igen, annyira puhák voltak az ajkai..
Magamhoz szorítottam, a ruhán keresztül is éreztem testének melegét, amit árasztott magából. Végig simítottam alsó ajkán, és nyelvemet óvatosan átcsúsztattam a szájába. Nyögött, de nem húzódott el, hanem még éhesebb csókolt követelt, amit gond nélkül megadtam. 
Bassza meg!
Milyen kibaszott selymes a nyelve!

1 megjegyzés:

© Agata | ELDRYS
design by Lucky.